Bár a hóhérok alapvető feladata volt az élőt holttá tenni, az eközben szerzett tapasztalataik révén kialakult gyógyító képességüknek köszönhetően mégis kiemelkedő orvoslási tevékenységet folytattak évszázadokon keresztül. Magyarországon is, mint minden más nemzet kultúrájában, a hóhér személyéhez kiváló gyógyító képességek kötődtek. Ez köszönhető volt egyfelől annak az ősi babonás hitnek, mely szerint a véres áldozatokkal foglalkozó egyének rejtélyes gyógyító erővel bírnak, másfelől pedig a hóhérok valódi orvoslási jártasságának. 

A hiedelmek szerint ráadásul gyógyító erővel bírtak a hóhér bizonyos használati tárgyai is. Németországban még a 18. században is a hóhér pallosát tüdőbetegek ...

Magyarországon az utolsó lefejezést (1852) követően a polgári törvénykezésben az állami vérhatalom egyetlen instrumentuma békeidőben a bitófa maradt, egészen a halálbüntetés eltörléséig. Mégis számos esetben előfordult, hogy magyar állampolgárok törvényes kivégzése a kötél általi végrehajtástól eltérő módon ment végbe. A legtöbb ilyen eset az Egyesült Államokban történt a múlt század első felében, ahol 1890 óta egyre több államban a villamosszékek váltották le az akasztófákat. Az elektromos vérpadok térnyerésének időszaka Amerikában egybe esett a nagy bevándorlási hullámokkal. 1890 és 1913 között több mint másfél millió bevándorló magyar személyt regisztrált az USA Bevándorlási Hivatala, így nem meglepő, ...

Az év utolsó posztjában halálraítéltek utolsó szavaiból olvashatunk egy válogatást.

Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!

Kazinczy Lajos - 1849

Adieu szép világ!

Csernus Manó, gyilkos  - 1849

Uraim, isten önökkel.

Ha isten van, miért nem akadályozta meg tettemet?

Tóth Ferenc, gyilkos – 1878

Isten veled öcsém, őrizzenek a jó szentek, légy becsületes ember és emlékezzél reám!

Rózsa István – 1878

Isten áldjon meg benneteket, magyar pajtások!

Semegi János - 1879

Isten önökkel, kedves népeim, köszönöm a hozzám való szívességüket.

Tujvel János - 1881

Szánjanak meg, imádkozzanak értem!

Ruszt György, rablógyilkos – 1883

Meg akartok ...

A 19. század második felében a korabeli sajtó többször is foglalkozott az utolsó palloshalállal, ezek a közlések azonban rendszerint más helyre, és más időre tették azt. Ennek oka, hogy az igazságügy intézményeinek modernizációjáig csak töredékesen ismertek a büntető eljárások. Az 1849-ig működő úriszékek (földesúri bíróságok), és a városok is pallosjoggal bírhattak, így saját hatáskörben mondhattak ki halálos verdikteket. Ez azt jelentette, hogy nem létezett olyan „nagy könyv”, amit felcsapva egyértelműen megmondható lett volna, hol és mikor került sor az utolsó fővételre. Ezek a hírlapi írások arra viszont jók voltak, hogy a kollektív emlékezetet megmozgassák, és időben egyre újabb lefejezések ...

A budai hóhérlakok bemutatása után most a város pesti oldalán nézzük meg, hol éltek és mivel foglalkoztak a becstelen foglalkozású, kirekesztett hóhérok. Látni fogjuk milyen hatással volt Pest iparára a hóhérok lakhelye és a hozzájuk tartozó sintértelepek, ahol évszázadok óta folyt az elhullott állatok feldolgozása.

A becstelen foglalkozású, megvetett és jogfosztott hóhérok társadalmi kirekesztettsége fizikailag is hatással volt rájuk, mivel kénytelenek voltak a városok peremén, vagy még azon is túl élni. A tisztességes polgárok között közvetlenül nem lakhattak, ami részben a városlakók védelmét is szolgálta a hóhérokkal történő érintkezésből eredő eljárások ellen. Még azzal is, ha csak szóba elegyedett bárki a hóhérral, a becsületének elvesztését, és így a megélhetését kockáztathatta.

Takács János rablógyilkost ma már nehéz lenne a világ legszerencsésebb emberének nevezni, bár volt az életében 22 óra, amikor ezt túlzás nélkül állíthattuk volna. Takács ugyanis azon kevesek közé tartozott, akik túlélték a saját kivégzésüket. Az 1880-ban megesett csodaszámba menő feltámadásról szóló beszámolók még a monarchia határait is túllépték. A szenzációs eszmélés azonnal számos jogi kérdőjelet vetett fel, de mivel Takács csak egy szűk napra csatlakozott újra az élőkhöz, a törvény képviselőinek nem kellett a már halottnak nyilvánított gyilkos sorsáról újra dönteni. A hivatalos vizsgálatok szerint senki sem hibázott, de ha alaposan körbejárjuk az esetet, látni fogjuk, hogy a „győri csudát” többen is ...

A XX. századi magyar történelem során Bogár János és névazonos fia az állami ítélet-végrehajtások emblematikus szereplői voltak. Történelmi turbulencia ide vagy oda, a két Bogár évtizedeken és rendszereken keresztül hajtotta végre az állam által kiszabott halálos ítéleteket. Akasztottak Horthyéknak, Rákosiéknak és Kádáréknak is.  A dinasztikus jelenlét a hóhérság intézményében természetes volt, mivel a hóhér foglalkozása nem csak önmagára égetett stigmát, hanem a család minden tagjára. Megbecsült polgári hivatással nem számolhattak, így csak a hóhérság vagy az azzal több száz év alatt összeforrt alantas hivatal jutott nekik. Ilyen volt a például a csatornatisztítás vagy a gyepmesterség, utóbbihoz kapcsolódó ...