Ha a Deutsche Biographie által jegyzett több, mint egymillió ember életrajza között rákeresünk Kossuth Lajos nevére, meglepő dologgal találkozhatunk. Az online adatbázis szerint Kossuth Lajos 1851-ben meghalt, noha a forradalom kormányzója valójában csak 1894-ben hunyt el, Torinóban. Az…

Többrészes sorozatunkban előbb Budán, majd Pesten vesszük számba, hogy az erőszak monopóliumát gyakorló állam, hol és milyen vesztőhelyekkel demonstrálta vérhatalmát. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a halálos ítéleteket már zárt térben…

Nőnapi írásunkban a nyilvános kivégzéseket övező feltűnően nagyszámú, nem egy esetben túlnyomó női érdeklődés jelenségét mutatjuk be.  A 19. századi nyilvános kivégzésekről szóló korabeli tudósítások visszatérő eleme volt a gyengébb nem nagyarányú jelenléte, nem egyszer még a férfiak száma fölé is…

Takács János rablógyilkost ma már nehéz lenne a világ legszerencsésebb emberének nevezni, bár volt az életében 22 óra, amikor ezt túlzás nélkül állíthattuk volna. Takács ugyanis azon kevesek közé tartozott, akik túlélték a saját kivégzésüket. Az 1880-ban megesett csodaszámba menő feltámadásról szóló…

  A XX. századi magyar történelem során Bogár János és névazonos fia az állami ítélet-végrehajtások emblematikus szereplői voltak. Történelmi turbulencia ide vagy oda, a két Bogár évtizedeken és rendszereken keresztül hajtotta végre az állam által kiszabott halálos ítéleteket. Akasztottak…