2022. jan 11.

Aggasztják a hóhért

írta: Gábor Ármin Barna
Aggasztják a hóhért

cover_copy_1.jpg

A hóhérokat és családtagjaikat évszázadokig sújtó társadalmi megvetés és kivetettség a 19. század második felében vált igazán fojtogatóvá az állami vérhatalom iparosai számára. Ez köszönhető a hírlapi bulvár megjelenésének, ami országosan is közismertté tette a hóhérok nevét, bemutatta életvitelüket és családi körülményeiket. Ez a keresetlen nyilvánosság sokszor átok volt a hóhéroknak, akik addigra már éppen kibújtak a vallási és társadalmi regulák szorításából, ami után teljes jogú, névtelen városi polgárként élhették mindennapjaikat. Az 1870-es évektől azonban a kivégzések már nem nyilvános vesztőhelyeken , sokezres tömegek előtt zajlottak, hanem zárt térben, csekély számú közönség mellett, így a ...

Tovább Szólj hozzá

Hóhérok Bogár János Kornberger Mihály Gold Károly Kozarek Ferenc

2021. sze 25.

Vesztőhely a Rózsák terén

írta: Gábor Ármin Barna
Vesztőhely a Rózsák terén

Vesztőhelyek Pesten és Budán – IV. rész

cover_pest2.jpg

Az újlaki kőakasztófa után, a városi vérpadokat bemutató sorozatunk befejező részében, Pest határain belül vesszük számba, hogy hol és milyen nyilvános vesztőhelyeken keresztül demonstrálta vérhatalmát az állam. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a halálos ítéleteket már zárt térben foganatosítják, és a nyilvános kivégzések örökre eltűnnek a városi emberek életéből.

A török világ után újjászerveződő magyar városoknak és vármegyéknek egyik legfontosabb célkitűzése volt a korábbi kiváltságaik visszaszerzése, ezek közül is a pallosjog elismertetése, ami által saját hatáskörben hozhattak, illetve hajthattak végre halálos ítéleteket. Bár az ez irányú ...

Tovább Szólj hozzá

2021. már 30.

Vérpad és sörpad a Városmajorban

írta: Gábor Ármin Barna
Vérpad és sörpad a Városmajorban

Vesztőhelyek Pesten és Budán – III. rész

cover_7.jpg

Többrészes sorozatunkban előbb Budán, majd Pesten vesszük számba, hogy az erőszak monopóliumát gyakorló állam, hol és milyen vesztőhelyekkel demonstrálta vérhatalmát. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a halálos ítéleteket már zárt térben foganatosítják, és a nyilvános kivégzések örökre eltűnnek a városi emberek életéből. A budai vesztőhelyek történetét az óbudai akasztófadombok után, a városmajori vesztőhellyel folytatjuk.

Az 1840-es évek elejétől a halálos ítéleteket már nem az óbudai határban hajtják végre, a kivégzések helyszíne átkerül a Városmajorba, a Budai Vurstli melletti rétre, ami innentől hatással lesz a nyilvános kivégzések atmoszférájára ...

Tovább Szólj hozzá

Városmajor Akasztás Budai vesztőhely Oszlopakasztófa

2021. már 08.

Nők és a kivégzések

írta: Gábor Ármin Barna
Nők és a kivégzések

1_2.jpg

Nőnapi írásunkban a nyilvános kivégzéseket övező feltűnően nagyszámú, nem egy esetben túlnyomó női érdeklődés jelenségét mutatjuk be.  A 19. századi nyilvános kivégzésekről szóló korabeli tudósítások visszatérő eleme volt a gyengébb nem nagyarányú jelenléte, nem egyszer még a férfiak száma fölé is becsülve azt. A jelenséget éppúgy említik a külföldi tudósítások, mint a honi beszámolók, ezért e bizarr érdeklődésről nem állíthatjuk, hogy hazai sajátossága lett volna a halálos ítéletek nyilvános végrehajtásának.

  „…a vesztőhelyen több ezer ember volt jelen, kik közt a nőnem különösen nagy számmal volt képviselve ...” – Bécs 1853

  „Legcsodálatosabb, hogy a nézők nagy, sőt talán nagyobb ...

Tovább Szólj hozzá

Nők Akasztás Bogár Imre Nyilvános kivégzés

2021. feb 24.

Az óbudai akasztódombok

írta: Gábor Ármin Barna
Az óbudai akasztódombok

Vesztőhelyek Pesten és Budán – II. rész

cover_copy.jpg

Többrészes sorozatunkban előbb Budán, majd Pesten vesszük számba, hogy az erőszak monopóliumát gyakorló állam, hol és milyen vesztőhelyekkel demonstrálta vérhatalmát. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a halálos ítéleteket már zárt térben foganatosítják, és a nyilvános kivégzések örökre eltűnnek a városi emberek életéből.

A budai vesztőhelyek történetét az újlaki kőakasztófa áthelyezésénél fejeztük be, illetve egy erre vonatkozó állításnál, amivel egy 1963-ban megjelent tanulmányában találkozunk először, majd innentől számos várostörténeti dolgozatban és cikkben is visszaköszön.

„A város vesztőhelyét 1735 táján Óbuda határára, a Königsberg ...

Tovább Szólj hozzá

Óbuda Dobogó Karantén Akasztófa Vesztőhely Galgen Galgenberg Akasztódomb Sintér Schnell-galgen

2020. nov 23.

Akasztófa a Kolosy tér felett

írta: Gábor Ármin Barna
Akasztófa a Kolosy tér felett

Vesztőhelyek Pesten és Budán – I. rész

cover_6.jpg

Többrészes sorozatunkban előbb Budán, majd Pesten vesszük számba, hogy az erőszak monopóliumát gyakorló állam, hol és milyen vesztőhelyekkel demonstrálta vérhatalmát. Tesszük ezt a török hódoltság utáni időszaktól kezdődően egészen addig, amikortól a halálos ítéleteket már zárt térben foganatosítják, és a nyilvános kivégzések örökre eltűnnek a városi emberek életéből.

Habár, erre az időszakra vonatkozóan a témánkban már találunk írásos forrásokat és térképjelöléseket, átfogó tanulmány a városi vesztőhelyekkel kapcsolatban még nem készült. Meglepő módon, a tudományos alaposságú jog-, vagy helytörténeti anyagok nem foglalkoznak a vesztőhelyek egykori pontos elhelyezkedésével, azokat csupán ...

Tovább Szólj hozzá

Újlaki akasztófa Budai vesztőhely Vérpad Kőakasztófa Vesztőhelyek Pesten és Budán

2020. okt 03.

A kisfiú, aki hóhér akart lenni

írta: Gábor Ármin Barna
A kisfiú, aki hóhér akart lenni

cover_5.jpg

Florovits Attila ötrészes portréírásának első részét közöljük itt a Patibulum oldalán,  a hetente megjelenő további részekért kövesse a  https://pierrepoint.blog.hu/ oldalt.    

 

Nagy-Britannia, 1916. Tizenegy éves fiúcska görnyed kipirult arccal fehér papírosa fölé, miután a tanító úr felszólította, hogy írjon tetszőleges fogalmazást, amiről csak akar. Az első mondat így kezdődik: „Felnőtt koromban állami ítélet-végrehajtó szeretnék lenni…”

E kisfiút Albert Pierrepointnak hívták, s kereken negyven évvel később elmondhatta, hogy ő volt a Nagy-Britannia legtöbb embert kivégzett ítélet-végrehajtója. A hivatalos források szerint 435-450 férfit és nőt küldött az általa csak ismeretlennek nevezett ...

Tovább Szólj hozzá

Nagy-Britannia Hóhér Albert Pierrepoint Pierrepoint

2020. aug 12.

Kivégzések in effigie: a szimbolikus halál

írta: Gábor Ármin Barna
Kivégzések in effigie: a szimbolikus halál

cover_4.jpg

Az in effigie (képmásában) kivégzés a középkor végétől a XIX. század második feléig, a szökésben lévő, haldokló, vagy már halott elítéltek képmásán végrehajtott halálos ítéleteket jelentette.  In effigie felakasztani, vagy megégetni egy olyan végrehajtása volt az ítéletnek, amikor a távollévő elítélt képét, vagy az őt szimbolizáló bábut akasztották fel, égették meg máglyán, vagy fejezték le a nyilvánosság előtt. Halottak esetében gyakran előfordult, hogy az ábrázoláshoz olyan bábut használtak, amely az illető személy halotti maszkját viselte.

papa.jpg

Noha az in effigie kivégzések csak a középkortól jelennek meg a büntetőjogban, a képmások szimbolikus elpusztításával már egyes ókori népek hagyományaiban is ...

Tovább Szólj hozzá

1848/1849 Andrássy Gyula Kossuth Lajos Kivégzés In effigie Szimbolikus kivégzés Bott Ferenc

2020. júl 09.

Az utolsó nyilvános kivégzések

írta: Gábor Ármin Barna
Az utolsó nyilvános kivégzések

coverblogra.jpg

A bűnösök szenvedésének nyilvános bemutatása ősidők óta végigkísérte az emberi közösségek életét. A büntetés nyilvános végrehajtásának több évszázados hagyománya szerint, az állami vérhatalom a mindenki számára elérhető közösségi térben történt kivégzésekkel demonstrálta erejét. Ez az időszak Magyarországon 1868-ig tart, ezt követően a halálos ítéleteket zárt helyen foganatosítják, szűk körű nyilvánosság előtt.  Előfordult még olyan rendkívüli történelmi szituáció, mint például a Tanácsköztársaság, vagy az annak a bukását követő időszak, amikor polgári személyek nyilvános kivégzésére került sor, elsősorban vidéki településeken. Szintén rendkívüli, és egyszeri alkalomnak tekinthető az ...

Tovább Szólj hozzá

kivégzés siralomház nyilvános akasztás nyilvános kivégzés Bogár Imre Kerepesi 66 Rátkay György

2020. jún 04.

Gold bácsi, a halál szürke eminenciása

írta: Gábor Ármin Barna
Gold bácsi, a halál szürke eminenciása

cover_3.jpg

Gold Károly állami bakó 1859-ben született, budai sváb családba, Gold Károly és Böhm Anna gyermekeként. Ezzel a ténnyel csak maga a hóhér nem volt tisztában, egy újságírónak bevallotta, hogy nem emlékszik pontosan születésének évére, amit valahova az 1860-as évek közepére saccolt. Sajnos a Gold Károly életútjához tartozó bizonyos részletek, és momentumok legkevésbé megbízható krónikása maga Gold Károly, mivel történetei néhol ellentmondásosak, illetve nyilvánvalóan valótlanok. Mint például a közreműködésével végrehajtott akasztások száma, amit ő bőven 300 fölé becsült, miközben tudjuk, hogy a Gold Károly regnálása alatti 40 évben körülbelül 130-140 halálos ítéletet foganatosítottak.

halotti_szul.jpg

Mivel Gold bácsi már ...

Tovább Szólj hozzá

Bali Mihály Gold Károly Állami Bakó Hóhérvizsga Hóhérpályázat Hóhérsegéd Hóhéreskü

süti beállítások módosítása